Agárdi Izabella történész. Az Utrechti Egyetemen szerzett doktori fokozatot. A Közép-európai Egyetemen gender-tanulmányok mesterszakot, illetve a Szegedi Tudományegyetemen anglisztika mesterszakot végzett. Kutatási területei közé tartozik az elbeszélt történelem, a társadalmi nemek, nőtörténelem, a kortárs történetírás és az irodalomelmélet. Publikációiban a posztszocialista Románia, Szerbia és Magyarország történelmét dolgozza fel személyes narratívákon keresztül. Kutatásaiban a személyes és közösségi narratívák keresztmetszetére, a korszakolás gyakorlataira, illetve Közép-Európa XX. századi történelmének narratív szerkezeti elemeire összpontosít. Vizsgálja az egyének történelem felfogását, valamint a törések és történelmi kontinuitás mintázatait a közép-európai történetírásban. A materiális kultúra és az egykori szocialista országok politikai retorikájának témakörében is publikált. Több európai kiválósági program kutatója volt (Cliohres, Athena, ATGENDER). Betreke Waaldijk és Carla Salvaterra mellett társszerkesztője a Making Sense, Crafting History, Practices of Producing Historical Meaning (Pisa, Pisa UP, 2010) című kötetnek. Jelenleg az On the Verge of History: Women’s History Telling in Central Europe after the 20th Century című monográfián dolgozik.