Mányai Csaba, hatásépítész/tervező, kurátor, az elmúlt két évtizedben azt kutatta, hogyan tudunk alkalmazkodni és sikeresek lenni alapjaiban megváltozó környezetünkben, és hogyan tudjuk újratervezni rendszereinket az új kihívásokhoz igazodva. Korábban vállalatokkal, intézményekkel és vezetőkkel dolgozott a marketingvezérelt üzleti stratégiák újratervezésén, a témában könyvet is írt Reklám helyett címmel. Erre építve komplex rendszereket és értékinnovációt kutatott, és ezt a tudást felhasználva társalapítója volt a TXD Impact Design Studio and Sapience Business Design cégnek, hogy támogassa ügyfeleit az áttörő, rendszerszintű innovációk és az értelmes tervezés, a konstruktív együttműködés és az organikus hatás stratégiák tervezésében. Emellett számos kisebb és nagyobb, helyi és nemzetközi rendezvényt tervezett és kurátorként is dolgozott. Ilyen például a 2021 októberében Bilbaóban megrendezett Well Being Summit vagy a TEDxDanubia (és a hozzá kapcsolódó társadalmi platform és mozgalom), amelyet 2009-ben kezdeményezett, azóta vezet, és amelynek keretében több mint 200 magas színvonalú, nemzetközi és magyar előadót készített fel. 2017 óta együttműködő partnere a Community Arts Lab-nek (Porticus Alapítvány). A Community Arts Network-ben stratégiai tanácsadóként és hálózati-, hatás-építőként dolgozik a művészetek és a kultúra szerepének és hozzájárulásának növelésén a változás- és rendszer-váltásban.

A művészetek újrapozícionálása: túl a L’art pour L’art-on

Az egzisztenciális kihívások és a felszínes megoldások nyomasztó kakofóniája közepette manapság nehéz reális reményt találni: a kihívásaink és a megoldásukra használt eszközeink természete közötti eltérés súlyos következményekhez és a megrekedtés, vagy sokszor akár egy negatív spirál örvényszerűen nyomasztó érzéséhez vezet (annak ellenére, hogy sokan sokat tesznek a változás érdekében). Arra összpontosítunk, hogy megpróbáljuk megoldani azt, ami fáj, és figyelmen kívül hagyjuk azokat a dinamikákat, amelyek elsősorban ide vezettek minket. Megpróbálunk a technológiára és a hatalmi játékokra támaszkodni, de lebecsüljük és figyelmen kívül hagyjuk a kultúra szerepét és lehetőségeit. Persze jogos a kérdés, hogyan segíthet a művészet vagy a kultúra abban, hogy megnyerjünk egy háborút? Ugyanakkor hogyan remélhetjük, hogy kultúra nélkül fel tudunk oldani a háború mögött meghúzódó konfliktust? Új megközelítésre van szükségünk, rendszerszintű változásra, ahol a kultúra szerepe központi, nem marginális. Ehhez azonban meg kell változtatnunk azt, ahogyan a kultúrára, a művészetekre és a sorsunk alakításában játszott szerepükre vagy lehetőségeikre tekintünk.